Kivihető-e a teljes szója alapú táplálék beépítése a magyar

menopauzás populáció étrendjébe

 

GARAI JÁNOS DR., VILÁGI SZABOLCS DR., RÉPÁSY ISTVÁN DR., VERZÁR ZSÓFIA DR. , MOLNÁR VALÉRIA DR., BÓDIS JÓZSEF DR.

Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar, Kórélettani Intézet (igazgató: Szelényi Zoltán dr., egyetemi tanár)1, Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, PTE Egészségügyi Főiskolai Kar, Klinikai és Ápolástudományi Intézet (igazgató: Bódis József dr., egyetemi tanár) 2 és a Baranya Megyei Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály (osztálvezető főorvos: Verzár Zsófia dr.)3 közleménye


Összefoglalás: Célkitűzésünk az volt, hogy megítéljük: magas phytoösztrogén tartalmú élelmiszer bevezethető-e mindennapi fogyasztásra a magyar menopauzás hölgyek táplálkozásába, anélkül, hogy eddigi megszokott étrendjükön drasztikusan változtatniuk kellene. Önként jelentkezőket a menopauza szakambulanciánkon megforduló páciensekből válogattunk a vizsgálatba. Az intervenció előtti laboratóriumi vizsgálatok és a menopausa panasz-index rögzítése után 2 hónapos diétás periódus következett. Az önkéntesek közül 18 fogyasztott szójaliszttel dúsított kenyeret, 6 fogyasztott szójapelyhet, 3 pedig lenmagot. Négy jelentkező placeboként flavonoid tartalmú Rutascorbin tablettát kapott. A diétás csoportokban észlelt hőhullámfrekvencia csökkenés a szérum fitoösztrogén szintjeinek emelkedésével állt arányban. A phytoösztrogének menopauzával kapcsolatos panaszokra gyakorolt hatásainak pontos mechanizmusa további vizsgálatokra érdemes.

Kulcsszavak: diéta, phytoösztrogén, szója, menopauza, hőhullám

         Jól ismert paradoxon az, hogy az ösztrogén-dependens szövetek (endometrium és emlő) tumorainak incidenciája akkor emelkedik leginkább, amikor az endogén ösztrogének vérszintje esik, azaz a menopauza bekövetkeztekor. Káros környezeti ágensek hozzájárulhatnak a tumorok kialakulásához, azonban a leggyakoribb tumorféleségek – mint az emlőrák – vonatkozásában szerepük még vitatott [[1]]. Ezen környezetszennyező anyagok egy része interferál az ösztrogén hormonok hatásaival és/vagy metabolizmusával.

         Míg a hormonpótló kezelés széles körben elterjedt a lehetséges veszélyek ellenére [[2],[3],[4]] a menopauzális átmenet környezeti és életmódbeli meghatározottsága nagymértékben feltáratlan maradt [[5]]. Egy általánosan elfogadott nézet szerint a nyugati országokban egyes betegségek terén a keleti társadalmakhoz viszonyított magasabb incidencia egyik oka az eltérő táplálkozási szokásokban rejlik [[6]]. Beszámolók tanúskodnak a szója izoflavonoidok hatékonyságáról a hőhullámok és a csontritkulás megelőzésében, de az ösztrogénhiány tüneteinek csökkentésére vonatkozóan számos ellentmondás maradt fenn [[7]-[8][9][10]]. A lenmagról alig áll rendelkezésre ilyen értelmű adat.,,

         A szója egyes izoflavonoidjai és a lenmag lignán vegyületei tumor-növekedést gátló hatással is bírnak, ami részben az ösztrogén receptoron keresztül [[11]-[12][13]], részben antioxidáns,-gyökcsapda, vagy fehérje-foszforilációt gátló hatásuk [[14][15][16][17]-[18]] által valósulhat meg. További előnyök a koleszterinszint csökkentésében és a rostbevitel emelésében nyilvánulnak meg [[19]]. A szója- és lenmagdús táplálkozás ezért különösen javallható a peri- és posztmenopauzás populáció számára.,,,,

         Azonban a hosszabbtávú rendszeres és kielégítő mennyiségű lenmag és szója fogyasztás integrálása a nyugati típusú étrendbe, amely a távol-keletitől eltérően eredetileg egyáltalán nem tartalmaz ilyen ételeket, nehezen megoldható problémát jelent. A jelenleg forgalmazott, élelmiszeripari eszközökkel (extrudálás, texturálás) nagy fokban átalalakított szójatermékek és a hús-töltelékárukhoz adagolt szójafehérje viszont az egészségmegőrzőnek ismert komponenseket nagyrészt elvesztette, és soha nem is nyert olyan elfogadottságot a fogyasztók széles rétegeiben, ami biztosíthatná e vegyületek érdemleges mennyiségű szervezetbe juttatását nagyobb népesség részére.

         Azon önként jelentkező pácienseink között, akik menopauza szakambulanciánkat felkeresték, de a hormonpótló kezelést nem kívánták választani panaszaik enyhítésére étrendi intervenciót kezdtünk, hogy a phytoösztrogének ezirányú hasznosíthatóságáról tapasztalatokat szerezzünk. Mindennapi fogyasztásra alkalmas és az európai ízlés számára is elfogadható, de elégséges mennyiségű szója- (és lenmag) eredetű hatóanyag bevitelére alkalmas élelmiszerek tesztelése volt fő célunk.

Anyag és módszer

         A Regionális Kutatásetikai Bizottság engedélyezte a vizsgálat végrehajtását a II. Helsinki deklaráció szerint benyújtott protokol alapján. Egy kérdőív kitöltésével a jelentkezők a menopauzális tünetcsoport modalitásairól és reproduktív anamnézisükről adtak információt, valamint feljegyeztünk életmódjukra vonatkozó adatokat is (étrend, testmozgás stb.). A iatrogén/sebészi menopauzások, valamint a 3 hónapnál rövidebb amenorrheával jelentkezők, illetve a LH < 20 IU vagy FSH < 30 IU hormonszinteket mutatók kiestek a végső analízisből. A demográfiai adatokat az 1. táblázat szemlélteti. Az átlagéletkor 51 év volt (43-67 között).

         A vizsgálatot befejezők közül 2 hónapon át hat fogyasztott szójapelyhet (80g/nap), tizennyolcan szójáskenyeret (150g/nap melyből 38g szójaliszt és 2g lenmagliszt), hárman pedig 10g/nap lenmaglisztet ettek. A placebo csoport (4 fő) ösztrogenitást nem mutató flavonoid tartalmú Rutascorbin tablettát kapott (80 mg Quercetin-rutinoside + 200 mg ascorbinsav /nap). A tesztélelmiszerekből készült extraktumok [[20]] in vitro ösztrogenitását megállapítandó egy módosított DCC-RBA módszerrel [[21]] borjú uterus cytosol ösztrogén receptor preparátumon [2,4,6,7,]3H ösztradiol (Izinta- SzBK, Hungary) kötődéssel szemben alkalmazott sorozatdilúciók kompetícióját analizáltuk. A vizsgált élelmiszer napi adagjából készült teljes extraktumból az oldószer elpárologtatása után visszamaradt szárazanyagot 1 ml 70%-os ethanolban oldottuk. Ezen oldat 10 ml-ét adtuk a 0.24 ml volumenhez az uterus cytosollal és a 4 nM 3H ösztradiollal történő inkubáció során. A szérumminták genistein izoflavonoid szintjeit u.n. “time-resolved fluoro-immunoassay” (TRFIA), vagy más néven DELFIA (“dissociation-enhanced lanthanide fluoro-immunoassay”) [[22],[23]] módszerével határoztuk meg.

         A résztvevők először egy hetes alapfelmérésen estek át, melynek során étrendjüket és menopauzához köthető panaszaikat (hőhullám, éjszakai felébredés stb.) naplóban rögzítették. Első vizitkor az endometrium-vastagság ultrahangos mérése, hüvelykenetvétel, és laboratóriumi vizsgálat történt (hormonszintek, vérlipidek stb.). Ezt követően a két hónapos étrendi intervenció szakasza következett. A vizsgálatokat 1 hónap után és a második hónap végén ismételtük. Az éhgyomri vérmintákat reggel 7:30 és 9 óra között nyertük. Mindhárom vizit alkalmával a Kupperman-index [[24]] értékét is rögzítettük. A résztvevőket addigi megszokott étrendjük megtartására kértük, leszámítva azt, hogy az intervenciós élelmiszer energiatartalmával körülbelül megegyező kalóriamegszorítással éljenek, az esetleges súlygyarapodást elkerülendő. Az alkalmazott intervenciós élelmiszereknek a menopauza tüneteggyütesének elhárítására gyakorolt esetleges hatásait illetően sem azt megerősítő sem azt elvető információt nem közvetítettünk a résztvevők felé.

Eredmények

         A fogyasztott intervenciós élelmiszerekből készült extraktumok mindegyike többé-kevésbé hatékonyan leszorítja a 3H ösztradiolt a borjú uterus cytosol ösztrogén receptoráról, tehát az ösztrogén receptorhoz in vitro kötődő vegyületek találhatók bennük (1. ábra) A placebonak választott rutin aglikonja a quercetin viszont nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal.

         A résztvevők nem számoltak be az intervenciós diétáknak tulajdonítható jelentős mellékhatásokról. Esetenkénti teltségérzet és bélgázosság legtöbbjüknél előfordult, de ezek mérsékeltek és tolerálhatóak maradtak. Egyetlen résztvevő számolt be kellemetlen “fémes” ízérzésről a szójapehely fogyasztás megkezdését követő kilencedik napon, ezért abbahagyta a vizsgálatot, így adatait nem használtuk fel.

         A Kupperman index és a hőhullámfrekvencia jelentős csökkenése volt tapasztalható az intervenciós csoportokban (2. és 3. ábra), de nem a placebo csoportban, ahol a résztvevők a készítmény hatástalanságára hivatkozva az első hónap végén egy kivételével megszakították a vizsgálatot. A Kupperman index csökkenése a szójáskenyér csoportban eléri a szignifikancia mértékét (*:p<0.001 kétutas Student t- próbával) annak ellenére, hogy a naplókban feljegyzett hőhullámfrekvencia csökkenése (~25%) csupán a placebo-effektus ismert határain belül maradt.

         A szérum genistein szintek analízise lehetővé tette, hogy a szójáskenyeret fogyasztó csoport tagjait a 90 nM-os önkényesen választott érték mentén magas (262.3+171.4 nM/SE; n=10) és alacsony (21.1+30.8 nM/SE; n=8) genistein szérumszintű alcsoportba soroljuk. Figyelemre méltó, hogy a “magas genistein” csoport az intervenció előtti értékekhez viszonyítva nagyobb hőhullámfrekvencia-csökkenést tapasztalt, mint az “alacsony genistein” csoport, bár ez a szignifikancia mértékét (*:p<0.05 a nonparametrikus Mann-Whitney U-teszttel) csak az étrendi intervenció második és harmadik hetében éri el, feltehetően a jelentős variancia miatt (4. ábra).

         Az étrendi intervenciók klinikai ösztrogenitásának monitorozására alkalmazott ultrahangos endometrium-vastagság mérés, hüvelykenet vizsgálat és a hormnonszintek (LH, FSH) nem mutattak szignifikáns eltérést a vizsgálat alatt.

A szójáskenyér fogyasztásának a lipid-profilra gyakorolt kedvező hatását észleltük az össz- és az LDL-koleszterin, valamint a triglicerid szint csökkenése és a HDL-koleszterin emelkedése tekintetében (5. ábra). E trendek nem érték el a szignifikancia mértékét, feltehetően az alacsony elemszám miatt.

Megbeszélés

Míg a szójapehely és a lenmagliszt alkalmazása ígéretesnek látszik mint étrendkiegészítő a menopauzális tünetegyüttes kezelésében, a péktermékben a szója és len fenti formában történő felhasználása kevésbé látszik célravezetőnek. A péktermékek általában kedvelt célpontjai a (rejtett) élelmiszerkiegészítőknek, mivel a közép-európai országok legtöbbjében mindennapi tápláléknak számítanak. Egy “hagyományos” kenyér maximális szójaliszt-tartalma viszont technológiai okok folytán nem haladhatja meg a 30%-ot szárazanyagra vetítve. Ezáltal céljainkat kielégítő mennyiségű szója bevitele pusztán szójáskenyérből nem látszik kivitelezhetőnek. Izolált Szója Protein (ISP) péktermékbe keverése [[25]] áthidalhatja e problémát, azonban így a teljes szójából sok értékes összetevőt vesztünk. Ez igaz az ISP por alakban történő fogyasztására is [[26],[27]], ami – bár effektív a hőhullámok ellen – nem fogadtatható el a célpopuláció számára kívánatos élelmiszerformának, ezért tartós, rendszeres és tömeges fogyasztása nem várható.

         A szójáskenyért támogató adatok származhatnak mégis a fenti vizsgálatból, ha azokat az elért phytoösztrogén (genistein) vérszintek szerint analizáljuk. Az egyének közti jelentős eltérések oka lehetett a különböző “compliance” is, de ugyanúgy származhatott az izoflavonoid eltérő felszívódásából és/vagy metabolizmusából. Az utóbbi körülményekről várhatóan jobb ismeretekkel fogunk rendelkezni a közeljövőben.

         Bár a lipidprofil kedvező irányban változott az intervenció alatt, ez valószínűleg csak jóval nagyobb elemszám esetén érte volna el a szignifikancia mértékét. A szójaétel hypolipidaemiás hatékonysága – legalábbis részben – az izoflavonoidoktól eltérő komponenseknek tulajdonítható, mivel a beszámolók szerint tisztított szója izoflavonoidok önmagukban adva nem befolyásolják a lipidszinteket [[28],[29]].

         A placebo csoport viselkedése a várt placebo-effektus elmaradását tekintve nem cseng egybe korábbi vizsgálatokkal [[30]]. Az elemszám alacsony volta definitív konkluzió levonását nem teszi lehetővé. Valójában 12 jelentkező kezdte a csoportot, de 8 közülük kevesebb mint egy hónapon belül megszakította a vizsgálatot, ezért adataikat nem analizálhattuk. A háttérben a várt, de elmaradt hatás miatti türelmetlenség sejthető, mely az ekként felfokozott figyelem által a “legenyhébb” hőhullám-ekvivalenst is negatív megerősítésként asszociálta. Ebből a szempontból érdemes kihangsúlyozni, hogy ebben a vizsgálatban ügyeltünk arra, hogy a résztvevők felé az alkalmazott intervenció esetleges hatékonyságára vonatkozóan sem pozitív, sem negatív jelzéseket ne közvetítsünk.

         Az alacsony genistein- vérszintű szójáskenyér alcsoport tekinthető egyfajta placebo csoportnak, hisz heti átlagos hőhullámszámuk az első hetekben a placebo-csoporthoz hasonlóan emelkedő tendenciát mutatott, és valójában nem süllyedt a vizsgálat végéig sem az intervenció előtti érték alá számottevően. A Kupperman index megbízhatóságát többen is kétségbe vonják [[31]]. Ezért annak 50%-os csökkenése a szójáskenyér csoportban fenntartásokkal értékelendő.

         A reproduktív szervek szöveteire (endometrium, hüvelyhám) gyakorolt klinikailag releváns ösztrogénhatást, ami az étrendi intervenció során a phytoösztrogéneknek lett volna betudható nem észleltünk ebben a vizsgálatban. Ma már tudjuk, hogy a reproduktív szervek és a központi idegrendszer eltérő arányban tartalmazzák az alfa és a béta ösztrogén receptor altípusokat (ERa/ERb), melyek viszont erősen különböznek a phytoösztrogének iránt mutatott affinitásukban. [[32]]. Ez magyarázhatja a phytoösztrogének hypoösztrinizmussal szembeni hatékonyságában észlelt dichotomiát e különböző szövetekben.

         A jelen vizsgálat eredményei relevánsak a magas phytoösztrogéntartalmú táplálék nagy tömegek számára fogyasztható formában történő potenciális bevezetése szempontjából. Folytatólagos erőfeszítések szükségesek a szója/lenmag tartalmú élelmiszerek technológiai fejlesztése terén, hogy az elvezessen a stabil phytoösztrogén vérszintet hatékonyabban biztosító, de az európai ízlésnek is elfogadható termékekhez. A környezeti életmódbeli faktorok a menopauzával asszociált tünetekre gyakorolt hatásainak további elemezése hasznosnak ígérkezik mind az alaptudományok, mind a therápiás gyakorlat szempontjából.

 

Köszönetnyilvánítás:

A következő források támogatását köszönjük: D25253 (OTKA), ETT (244/KO/2000), CIMO-OMFB TéT (SF-12/1999) G.J. köszöni az OM-tól kapott Eötvös Ösztöndíjat. Köszönjük prof. Herman Adlercreutz (Institute for Preventive Medicine Nutrition and Cancer, Folkhlsan Research Ctr Helsinki, Finland) segítségét a szérum genistein szintek mérésében.

 

Garai J, Világi Sz, Répásy I, Verzár Zs, Molnár V, Bódis J.:  Effective introduction of soy into the diet of european menopausal women? A feasibility study. 

Our aim was to assess, whether phytoestrogen-containing food can be introduced for daily consumption to Hungarian menopausal women while maintaining their dietary habits. Volunteers recruited from patients visiting our menopausal outpatient service completed a 2 month course of diet period after assessment of baseline laboratory parameters and menopausal symptoms. Of the volunteers 18 consumed soybread, 6 consumed soyflakes, 3 consumed linseeds and 4 had a vitamin-C and rutin containing pill as placebo. In the dietary groups a tendency for the improvement of hotflush frequency and menopausal symptoms was detected. The improvement in hotflush frequency apparently depended on the serum phytoestrogen levels. The exact mechanism of action of phytoestrogens in alleviating menopausal symptoms needs further investigation.

 

Key words: diet, phytoestrogen, soy, menopause, hotflush

Irodalom:



[[1]] Safe SH. Environmental and dietary estrogens and human health: is there a problem. Environ Health Perspect. 1995; 103: 346-351.

[[2]] Collaborative Group on Hormonal Factors in Breast Cancer: Breast cancer and hormone replacement therapy: Collaborative reanalysis of  dats from 51 epidemiological studies of 52705 women with breast cancer and 108411 women without breast cancer. Lancet 1997; 350: 1047-1059.

[[3]] Persson I, Weiderpass E, Bergkvist R, Bergström R, Schairer C. Risks of breast and endometrial cancer after estrogen and estrogen-progestin replacement. Cancer Causes Control 1999; 10: 253-260.

[[4]] Writing Group for the Women’s Health Initiative Investigators. Risks and benefits of estrogen plus progestin in healthy postmenopausal women: Principal results from the Women’s Health Initiative randomized controlled trial. JAMA; 2002:321-333.

[[5]] Nagata C, Takatsuka N, Inaba S,  Kawakami N, Shimizu H. Association of diet and other lifestile with onset of menopause in Japanese women. Maturitas 1998; 29: 105-13.

[[6]] Adlercreutz H, Mazur W. Phyto-oestrogens and Western diseases. Ann Med 1997; 29: 95-120.

[[7]] Murkies AL, Lombard C, Strauss BJ, Wilcox G, Burger HG, Morton MS. Dietary floor supplementation decreases post-menopausal hot flushes: effect of soy and wheat. Maturitas 1995; 21: 189-195.

[[8]] Arjmandi BH, Alekel L, Hollos BW, Amin D, Stacewicz-Sapununtzakis M, Guo P, Kukreja SC. Dietary soybean protein prevents bone loss in an ovariectomized rat model of osteoporosis. J Nutr 1996; 126: 161-167.

[[9]] Wilcox G, Wahlquist M, Burger H, Medley G. Oestrogenic effects of plant foods in postmenopausal women. Br J Med 1990; 301: 905-906.

[[10]] Baird DD, Umbach DM, Lansdell L, Hughes CL, Setchell KDR, Weinberg CR, Haney AF, Wilcox AJ, MacLachlan JA. Dietary intervention study to assess estrogenicity of dietary soy among postmenopausal women. J Clin Endocrinol Metab 1995; 80: 1685-1690.

[[11]] Miksicek RJ. Interaction of naturally occuring nonsteroidal estrogens with expressed recombinant human estrogen receptor. J Steroid Biochem Molec Biol 1994; 49: 153-160.

[[12]] Martin PM, Horwitz KB, Ryan SD, McGuire WL. Phytoestrogen interaction with estrogen receptors in human breast cancer cells. Endocrinology 1978; 103: 1860-1867.

[[13]] Makela S, Davis VL, Tally WC, Korkman J, Salo L, Vihko R, Santti R, Korach KS. Dietary estrogens act through estrogen receptor- mediated processes and show no anti-estrogenicity in cultured breast cancer cells. Environm. Health. Perspect.1994; 102: 572-578.

[[14]] Rose DP. Diet, hormones and cancer. Ann Rev Public Health 1992; 14: 1-17.

[[15]] Serraino M, Thomson LU. The effect of flaxseed supplementation on early risk markers for mammary carcinogenesis. Cancer Lett 1991; 60: 135-142.

[[16]] Serraino M, Thomson LU. Flaxseed supplementation and early markers of colon carcinogenesis. Cancer Lett 1992; 63: 159-165.

[[17]] Peterson G, Barnes S. Genistein inhibition of the growth of human breast cancer cells: independence from estrogen receptors and the multi-drug resistance gene. Biochem Biophys Res Commun 1991 179:664-667.

[[18]] Giri AK, Lu LJ. Genetic damage and the inhibition of 7,12-dimethylbenz(a)anthracene-induced genetic damage by the phytoestrogens, genistein and daidzein in female ICR mice. Cancer Lett 1995; 95: 125-133.

[[19]] Goldberg AC. Perspectives on soy protein as a nonpharmacological approach for lowering cholesterol. J. Nutr. 1995; 125: 675S-678S.

[[20]] Setchell KD, Gosselin SJ, Welsh MB. Dietary estrogens - a probable cause of infertil