"Az emberek nem meghalnak, hanem megölik magukat."

                                                                     Seneca

TÁJÉKOZTATÓ
Növényi ösztrogén tartalmú funkcionális élelmiszerekről

Napjainkra szinte közhellyé vált az a tudományos vizsgálatokkal ismételten és több oldalról is megerősített igen régi felismerés, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások krónikus betegségek (pl. kóros elhízás, atherosclerosis-coronariaclerosis, hypertonia, csontritkulás etc.) kialakulásában szerepet játszhatnak. Más részről egyes betegségek biokémiai és molekuláris biológiai hátteréről szerzett ismereteink és az analítikai módszerek fejlődése lehetővé tette, hogy táplálkozásélettanilag értékesnek elismert élelmiszerek bizonyos hatóanyagainak védőszerepét konkrét pathomechanizmusokhoz köthessük.
E hatóanyagokat, illetve azok keverékeit a kereskedelem táplálékkiegészítő készítményekben kínálja, s ennek az u.n. nutraceutical irányzatnak tagadhatatlan érdeme, hogy a médiákban folytatott reklámtevékenységgel felhívja a figyelmet egyes hatóanyagcsoportok értékére a betegségek chemoprevenciója szempontjából. A chemoprevenció fogalma a 80-as évektől nyert polgárjogot a szakirodalomban. Alapelve, hogy a nagy népbetegségek, például a szív-érrendszeri vagy a rákos megbetegedések, előfordulási gyakorisága populációszinten csökkenthető bizonyos hatóanyagok rendszeres fogyasztásával. Ilyen az antioxidánsok csoportja, vagy hormonfüggő daganatok (emlő- méh- prostata tumorok) kialakulásának megelőzésére a hormon antagonisták.
A nutraceutical irányzat viszont azt a hamis érzetet kelti, mintha a megfelelő készítmények szükségtelenné tennék az egészséges táplálkozást. Az ellenkező véglet a természetgyógyászat némely radikális diétás irányzata, mely kizárólag egyes élelmiszercsoportok fogyasztását írja elő (pl. makrobiotika, veganizmus), ami táplálkozási hiányállapotokhoz vezethet. Helyeslendő azonban a holisztikus medicina azon alapelve, hogy a táplálékkal a teljesértékű élelmiszer fogyasztására kell törekedni, azaz drasztikus élelmiszertechnológiai és/vagy konyhatechnikai eljárások (pl. extrudálás), valamint egyes kiválasztott hatóanyagok célzott kinyerése táplálkozás-élettani szempontból súlyos értékvesztést eredményez. Számos vizsgálat megállapította, hogy bizonyos növényi hatóanyagok csak az adott növényre jellemző optimális kombinációban, vagy annak speciális rostanyagával (növényi mátrix) együttesen fejtik ki jótékony hatásukat.
A nyugati civilizáció országaival összehasonlítva a távolkeleti népeknél (Kína, Japán) jóval alacsonyabb számban jelentkeznek emlő- és prostata daganatok, s ma már egyértelmű, hogy az alapvetően eltérő táplálkozási kultúrának ebben jelentős szerepe van, csakúgy mint a cardiovasculáris halálozás különbségeiben.
A szójában és a lenmagban nagy  mennyiségben található egyes izoflavonoid illetve lignán vegyületek esetében ma már tudjuk, hogy antioxidáns, rákmegelõzõ sõt, a klimakteriális hormonhiány okozta panaszokat csökkentõ hatékonysággal is bírnak. ( - ) A szója és a len közismerten magas rosttartalma rendszeres fogyasztás esetén a vastagbélrák kifejlődését is gátolja. Mind a szója mind a lenmag kedvezô hatású a vérzsírok összetételére ( - ) így az érelmeszesedés és a következményes szívinfarktus megelôzését is elôsegítik. Kihangsúlyozandó, hogy e jótékony hatások nem kizárólag a flavonoidoknak tulajdoníthatóak, azért a tisztított flavonoid készítményeket (tabletták) inadekvátnak kell tekintenünk táplálkozás-élettani szempontból. ( , )
E vegyületcsoportba sokféle biológiailag aktív molekula tarozik, melyek – bár nem vitaminok – számos enzim funkcióját és sejtélettani folyamatokat befolyásolnak sőt, némelyik potens antioxidáns, míg mások hormon antagonisták. Nota bene: hatóanyagtartalom tekintetében a jelenleg hazai kereskedelemben kapható különböző feldolgozott (konyhakész) szójatermékek (pl. Szójafasírt, szójakocka) jóval a teljes szójabab alatt maradnak.
A távolkeleti táplálkozási kultúra populációs nagyságrendű hazai meghonosítása a chemoprevenció érdekében, bár elméletileg kívánatosnak tűnhet, gyakorlatilag kivitelezhetetlen és szükségtelen. Sütőipari termékeket a hazai lakosság napi rendszerességgel fogyaszt, ezért ideális hordozói a chemoprevenciónak, amint arra példák is vannak vitamin- és nyomelem- tartalmú kenyerek forgalmazásával. Izoflavonoid- és lignán- tartalmú teljes kiőrlésű növényi magvaknak kellő mennyiségét tartalmazó péktermékek azonban még nem elérhetők a hazai boltokban, de a környező országokban sem. A gazdasági haszon elsősorban a termék jótékony népegészségügyi hatásában rejlik. Tömeges fogyasztás esetén a nagy fehérjetertelmú szójás péktermékek a jelentős környezetterhelést okozó állati fehérjetermelést is kiválthatják bizonyos mértékig.
    A táplálkozási intervenciós programok végsõ célja az, hogy a lehetõ legnagyobb populációnak származzon haszna. Az USA-ban 1999 október 21-től engedélyezte a FDA (Food and Drug Administration), hogy amennyiben tudományos bizonyítékok alátámasztják az élettanilag kedvezô hatású élelmiszerek csomagolásán ez a tény feltüntethetô a vásárlók tájékoztatására. Magyarországon a jogi szabályozás ezt még nem követi, de a jogalkotás fejlôdése a jövôben várhatóan korrigálja ezt.
    A bioaktív növényi komponensek felszívódása és lebontása egyedileg eltérô. Ennek felmérésére jelenleg nem rendelkezünk tömegméretekben alkalmazható eljárással, ezért az optimális hatónyag vérszint eléréséhez mindenkinek az adekvát mennyiséget el kell fogyasztani, hogy a jótékony hatások jelentkezésére bizton számítani lehessen. A szója és a lenmag kielégítô mennyiségű tömeges fogyasztását csak olyan termék(ek)kel lehet remélni, melynek élvezeti értéke is van a hazai fogyasztók számára.
Egy ilyen (sütõipari) termékcsoportra bejelentett hazai szabadalmi oltalommal rendelkezünk (a továbbiakban S-Kex) melynek újdonsága alapvetôen elônyös beltartalmi értékéhez köthetô. Összetétele tudományos bizonyítékok alapján került megtervezésre. A magvak kombinációja azok hatóanyagtartalmának ismeretében lett összeállítva. A felszívódás optimális üteme tartós vérszintet eredményez, ami a különböző őrlési eljárásoknak köszönhető. Ezáltal egyik első képviselője azon élelmiszereknek, melyeknek jellemzője éppen az, hogy primér feladatuk a kívánt élettanilag kedvező hatóanyagok kellő bevitelének elősegítése. Több magféleség előnyös tulajdonságait kombinálja, így azok hatásai összeadódnak, egymást erősítik.

Szója és lenmag tartalmú kex (S-KEX) hatása a növényi polifenol hatóanyagok vérszintjére (*nmol/L±SE)  menopauzás nőkön.

		Kezdő			Diétás
Hatóanyag	Szója-pehely	Szója-kenyér	S-KEX	Szója-pehely	Szója-kenyér	S-KEX
Enterolactone	9.83±2.3*	8.19±1.87	10.63±3.41	25.56±13.36	36.66±5.77	149±41.9
Daidzein	6.55±2.43	4.42±1.42	1.50±0.45	226.2±127	96.4±18.55	172±71.6
Genistein	21.1±5.64	10.62±2.8	8.32±2.26	432.7±162	187.9±32.9	393.6±113

Szója-pehely: 8 dkg/nap: szójatartalom 100% (kísérleti gyártás)
Szója-kenyér: 15 dkg/nap: szójatartalom 25 %, lenmagtartalom 1.4% (kísérleti gyártás)
S-KEX 12 dkg/nap: szójatartalom 33 %, lenmagtartalom 25 % (kísérleti gyártás)

    Az S-KEX összehasonlító vizsgálatában részt vevő peri- és poszt-menopauzás nők 3 féle szója- (és lenmag-) tartalmú élelmiszerféleséget fogyasztottak. A csoportokban mért fitoösztrogén vérszintek összehasonlításából kitűnik, hogy a táplálék össz. szójatartalma mellett az élelmiszer-technológiai eljárás is jelentős szerepet játszik a kívánatosan magas fitoösztrogén szint elérésében. A gyógyszereknél alapvetõ követelmény a biológiai hasznosíthatóság (bioavailability) maximálása. Azon biológiailag aktív hatóanyagoknál, melyek a táplálékból jutnak szervezetünkbe miért kéne errõl lemondanunk?
    Ezen eredményeket a 2000. júliusában tartott V. Európai Menopauza Kongresszuson Koppenhágában prezentáltuk, Itt a klinikai tanulmányt különdíjban részesítették, amiben nem elhanyagolható szerep jutott a poszter mellé kínált – és a nézelődők által nagy élvezettel elfogyasztott – kóstolónak.

IRODALOM

• Miksicek RJ: Interaction of naturally occuring nonsteroidal estrogens with expressed recombinant human estrogen receptor. J. Steroid Biochem. Molec. Biol. 49:153-160. (1994).
• Martin PM, Horwitz KB, Ryan SD, McGuire WL: Phytoestrogen interaction with estrogen receptors in human breast cancer cells. Endocrinology 103:1860-1867 (1978)
• Arjmandi BH, Alekel L, Hollos BW, Amin D, Stacewicz-Sapununtzakis M, Guo P, Kukreja SC: Dietary soybean protein prevents bone loss in an ovariectomized rat model of osteoporosis. J. Nutr. 126:161-167. (1996)
• Makela S, Davis VL, Tally WC, Korkman J, Salo L, Vihko R, Santti R and Korach KS: Dietary estrogens act through estrogen receptor- mediated processes and show no antiestrogenicity in cultured breast cancer cells. Environm. Health. Perspect. 102:572-578. (1994)
• Herman C, Adlercreutz T et al.: Soybean isoflavones and cancer risk, Soybean phytoestrogen intake and cancer risk. J. Nutr. 125:757S-770S (1995)
• Rose DP: Diet, hormones, and cancer. Annu. Rev. Public Health 14:1-17 (1992)
• Serraino M, Thomson LU: The effect of flaxseed supplementation on early risk markers for mammary carcinogenesis. Cancer Lett. 60:135-42. (1991)
• Serraino M, Thomson LU: Flaxseed supplementation and early markers of colon carcinogenesis. Cancer Lett. 63:159-65. (1992)
• Peterson G, Barnes S: Genistein inhibition of the growth of human breast cancer cells: independence from estrogen receptors and the multi-drug resistance gene. Biochem. Biophys. Res. Commun. 179:664-667. (1991)
• Murkies AL, Lombard C, Strauss BJ, Wilcox G, Burger HG, Morton MS: Dietary floor supple-mentation decreases post-menopausal hot flushes: effect of soy and wheat. Maturitas 21:189-195. (1995)
• Wilcox G, Wahlquist M, Burger H, Medley G: Oestrogenic effects of plant foods in postmenopausal women. Br. J. Med. 301:905-906. (1990).
• Baird DD, Umbach DM, Lansdell L, Hughes CL, Setchell KDR, Weinberg CR, Haney AF, Wilcox AJ, MacLachlan JA: Dietary intervention study to assess estrogenicity of dietary soy among postmenopausal women. J. Clin. Endocrinol. Metab. 80:1685-1690. (1995)
• Giri AK, Lu LJ: Genetic damage and the inhibition of 7,12-dimethylbenz(a)anthracene-induced genetic damage by the phytoestrogens, genistein and daidzein in female ICR mice. Cancer Lett. 95:125-133. (1995)
• Goldberg AC: Perspectives on soy protein as a nonpharmacological approach for lowering cholesterol. J. Nutr. 125:675S-678S (1995).
• Nagata C, Takatsuka N, Kurisu Y and Shimizu H: Decreased total cholesterol concentration is associated with high intake of soy products in Japanese men and women. J. Nutr. 128:209-213. (1998)
• Bierenbaum ML, Reichstein R and Watkins TR: Reducing atherogenic risk in hyperlipidemic humans with flax seed supplementation: a preliminary report. J. Am. Coll. Nutr. 12:501-504. (1993)
• Sirtori CR, Lovati MR, Manzoni C, Monetti M, Pazzucconi F, Gatti E: Soy and cholesterol reduction: clinical experience. J. Nutr. 125:598S-605S. (1995)
• Nestel PJ, Yamashita T, Sasahara T, Pomeroy S, Dart A, Komesaroff P, Owen A and Abbey M: Soy Isoflavones improve systemic arterial compliance but not plasma lipids in menopausal and perimenopausal women. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. 17:3392-3398. (1997)
• Nestel PJ, Pomeroy S, Kay S, Komesaroff P, Behrsing J, Cameron JD and West L: Isoflavones from red clover improve systemic arterial compliance but not plasma lipids in menopausal women. J. Clin. Endocr. Metab. 84:895-898. (1999)